Alacsony és magas kockázatú befektetések: mi a különbség?

A kockázat a befektetés alapfeltétele: a jövedelmezőségről vagy a teljesítményről szóló bármilyen elemzés értéktelen, ha legalább említés szintjén nem foglalkozik a kockázattal. A kezdő befektetők számára azonban az a kérdés, hogy megértsék, hol rejlik valójában a kockázat, és mi a különbség az alacsony és a magas kockázat között.

Mivel a kockázat ennyire alapvető a befektetésben, sok kezdő befektető azt hiszi, hogy teljesen konkrét és számszerűsíthető fogalomról van szó. Sajnos ez egyáltalán nincs így. Bármilyen meglepően hangzik is, a mai napig nincs valódi egyetértés abban, mit jelent a „kockázat”, és hogyan kellene meghatározni.

A szakértők gyakran a volatilitást használják a kockázat közvetett mutatójaként. Bizonyos szinten ez teljesen észszerű. A volatilitás azt mutatja meg, mennyire képes egy mutató az idő múlásával változni. Minél szélesebb a lehetséges kimenetek köre, annál nagyobb az esély, hogy közülük sok rosszul alakul. Ráadásul a volatilitás viszonylag könnyen mérhető.

Sajnos a volatilitás a kockázat tökéletlen mércéje. Bár igaz, hogy a legvolatilisabb részvények vagy kötvények teszik ki tulajdonosukat a lehetséges kimenetek legszélesebb skálájának, ez nem feltétlenül befolyásolja az egyes kimenetek valószínűségét. Sok szempontból a volatilitás inkább a turbulenciához hasonlít, amellyel egy repülőgép utasa találkozik – kellemetlen lehet, de nincs különösebb köze a lezuhanás valószínűségéhez.

Általában helyesebb a kockázatot úgy felfogni, mint egy eszköz árának tartós csökkenését, illetve annak lehetőségét vagy valószínűségét, hogy az eredmények elmaradnak a várttól. Ha egy befektető 10%-os hozam reményében vásárol egy eszközt, akkor az a lehetőség jelenti a befektetés kockázatát, hogy a hozam elmarad a 10%-tól. Ez azt is jelenti, hogy egy indexhez képest gyengébb teljesítmény nem feltétlenül számít kockázatnak. Ha egy befektető abban a várakozásban vásárol egy eszközt, hogy az 7–8% hozamot hoz, akkor érdemben nem számít, hogy az S&P 500 index 10%-ot hozott.

Fő következtetések

• A kockázatnak nincs tökéletes definíciója vagy mércéje.
• A tapasztalatlan befektetők számára helyesebb a kockázatot annak valószínűségeként felfogni, hogy az adott befektetés (vagy befektetési portfólió) nem éri el a várt hozamot, valamint azt, hogy mekkora mértékben maradhat el ettől a céltól.
• Ha jobban megértik, mi is ez a kockázat, és hol vállalhatják, a befektetők olyan portfóliót építhetnek, amelyben nemcsak a veszteség esélye a legkisebb, hanem a lehetséges legnagyobb veszteség is minimális.

Minden befektetés jár bizonyos fokú kockázattal, és sok közülük lényegesen kockázatosabb a többinél. A magas kockázatú befektetések vonzóak lehetnek, mert a kockázatvállalás ellentételezéseként nagy lehetséges nyereséget kínálnak.

A magasabb kockázat nem jelenti azt, hogy a kockázatos befektetéseket kerülni kell – a „kockázatos” nem feltétlenül egyenlő a „rosszal”. Ugyanakkor fel kell készülnöd arra, hogy elfogadható kimenetel lehet akár a teljes befektetett összeg elvesztése is.

Komoly befektetőként szánj időt arra, hogy megértsd a befektetés kockázatait, és dönts. El kell döntened, hogy alacsony vagy magas kockázattal szeretnél-e befektetni.

A magas kockázatú befektetések természetüknél fogva gyakran volatilisebbek. Bizonyos esetekben – például a digitális eszközöknél – a befektetésekre semmilyen szabályozói védelem nem vonatkozik. Azt is érdemes átgondolnod, mennyire tudnál véglegesen megválni a pénzedtől. A magas kockázatú befektetések likviditása a legalacsonyabb, vagyis ha egyszer befektetted a pénzed, nehéz lesz hozzájutni, ha meggondolod magad.

A magas tét miatt a kockázatos befektetések leginkább a tapasztalt befektetőknek valók, míg azok, akik most kezdik a befektetést, kezdetben inkább alacsony kockázatú befektetési alternatívákat választhatnak.

Kivétel nélkül minden befektetés jár bizonyos kockázattal – ez azonban egy skála, és sok befektetés kockázata magasabb a többinél. Akármennyire egyértelműnek tűnik is a helyzet, fontos időt szánni a kockázat megértésére, hogy megbizonyosodj róla: az adott befektetés valóban hozzád illik.

A skála alsó végén a pénzpiaci eszközökhöz hasonló befektetések állnak, például a pénzpiaci alapok, a kötvények és néhány más eszköz.

Az alacsony kockázatú befektetések biztonságérzetét adó másik tényező a magas likviditásuk. Ez azt jelenti, hogy a befektetéseidet kevésbé érintik a rövid távú értékváltozások, és könnyebben kivonhatod a pénzed, ha meggondolod magad.

Az alacsony kockázatú befektetések jellemzően kevesebb hozamot termelnek, mint a magas kockázatúak, és ehhez általában hosszabb idő kell. A türelem azonban kifizetődik. Elképzelhető, hogy egy állandó és stabil, alacsony kockázatú portfólió ugyanazon idő alatt nagyobb hozamot hoz, mint egy magas kockázatú portfólió, az alacsony volatilitásnak és a hozamok fokozatos növekedésének köszönhetően.

Példa

Nézzünk néhány példát, amelyek megvilágítják a magas és az alacsony kockázatú befektetések közötti különbséget.

A biotechnológiai részvények sajnos közismerten kockázatosak. Az új kísérleti gyógyszerek elsöprő többsége kudarcot vall, és nem meglepő módon a legtöbb biotechnológiai cég részvénye is kudarcba fullad. Itt tehát a kudarc valószínűsége is nagy (a legtöbbjük elbukik), és a lehetséges veszteség mértéke is óriási.

Ehhez képest az amerikai államkötvények kockázati profilja teljesen más. Annak esélye, hogy egy államkötvényt tartó befektető ne kapja meg a meghirdetett kamatot és tőkefizetéseket, szinte nulla. Még fizetési fennakadás esetén is (ami az Egyesült Államokban rendkívül ritka), a befektetők – vagy legalábbis általában – a befektetett összeg jelentős részét visszakapják.

Fontos azt is figyelembe venni, hogyan hat a diverzifikáció egy befektetési portfólió kockázatára. Összességében a nagy, Fortune 100-as vállalatok osztalékfizető részvényei nem veszélyesek, és a befektetők joggal számíthatnak arra, hogy sok éven át közepes és jövedelmező eredményeket érnek el.

Ugyanakkor mindig fennáll a veszélye, hogy egy adott vállalat csődbe megy. Az olyan cégek, mint az Eastman Kodak és a Woolworths, közismert példái az egykor sikeres vállalatoknak, amelyek végül elbuktak. Emellett a piaci volatilitás is mindig valószínű.

Ha a befektető minden pénzét egyetlen részvényben tartja, annak esélye, hogy valami rossz történik, viszonylag alacsony, a lehetséges következmények súlyossága viszont meglehetősen nagy. Ha viszont 10 ilyen részvényből álló portfóliót tart, akkor nemcsak a portfólió gyenge teljesítményének kockázata csökken, hanem a teljes portfóliót érő lehetséges kár mértéke is.

A befektetőknek összetetten és rugalmasan kell értékelniük a kockázatot. A diverzifikáció például a kockázat lényeges összetevője. Egy olyan portfólió, amelynek minden eleme kis kockázatú, de mindegyik ugyanazzal a kockázattal jár, meglehetősen veszélyes lehet. Bár például egyetlen repülőgép lezuhanásának esélye nagyon kicsi, számos nagy légitársaságot ért már (vagy fog érni) légi baleset. Egy alacsony kockázatú államkötvényekből álló portfólió nagyon alacsony kockázatú befektetésnek tűnhet, de mindegyik kötvény hasonló veszélyeknek van kitéve: egy szinte lehetetlennek tűnő esemény (például az amerikai kormány nemteljesítése) bekövetkezése pusztító lenne.

A kockázat mérlegelésekor a befektetőknek olyan tényezőket is figyelembe kell venniük, mint a befektetési időtáv, a várt hozam és a tudás. Összességében minél tovább tud várni a befektető, annál nagyobb az esélye, hogy eléri a várt hozamot. Kétségtelenül sajátos összefüggés van a kockázat és a hozam között, és a magasabb hozamra számító befektetőknek tudomásul kell venniük, hogy lényegesen nagyobb a kockázata annak, hogy nem érnek el nyereséget. A tudás is fontos – nemcsak ahhoz, hogy megtalálják azokat a befektetéseket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hozzák a várt (vagy még jobb) hozamot, hanem ahhoz is, hogy felmérjék, mi romolhat el, mekkora valószínűséggel és milyen mértékben.

A befektetés nagyon ritkán szól a főnyeremény megütéséről. Hosszú távú játékról van szó, amelyben a növekedés és a fenntarthatóság egyensúlyával stabil passzív jövedelemforrást teremtesz. Ha a magas kockázatú befektetéseket – például a digitális eszközöket vagy a növekedési részvényeket – alacsony kockázatúakkal, például kölcsöntőkével, REIT-ekkel és P2P hitelekkel kombinálod, olyan portfóliót építesz, amely különböző piaci körülmények között is gyarapodik.

Az egyensúly vonzereje abban rejlik, hogy mindkét világ legjavát nyújtja: a növekedés hajszolásának izgalmát és a stabil jövedelem kényelmét. Akár fiatal, ambiciózus szakember vagy, akár takarékos, karrierje felénél tartó ember, akár nyugalomra vágyó nyugdíjas, az eszközök megfelelő keveréke segíthet elérni a pénzügyi céljaidat fölösleges stressz nélkül.

A portfóliódnak tükröznie kell a kockázattűrésedet, az életszakaszodat és a hosszú távú céljaidat. Az olyan eszközök, mint a robotanácsadók, az eszközallokáció-követők és a P2P hitelezési platformok, megkönnyíthetik a kiegyensúlyozott stratégia kialakítását és fenntartását.

Tedd meg tehát az első lépést. Mérd fel a céljaidat, elemezd a jelenlegi befektetéseidet, és írd le, milyen módosításokkal érheted el a szükséges egyensúlyt. A jövőbeli „éned” – egy passzív jövedelemből nyaraló ember – hálás lesz érte.

‍

Kapcsolódó cikkek a 8lends-en

• Biztonságos a P2P hitelezés?