A BlackRock 50/30/20-as portfólióstratégiája: hogyan könnyíti meg a Maclear AG az alternatív befektetésekhez való hozzáférést

A 60/40-es portfólióstratégia a maga idejében jól szolgálta a befektetőket. De hogyan ért véget ez a korszak? Nézzük meg közelebbről a 60/40-es portfólió történetét.

A második világháború után bevezetett 60/40-es befektetési portfóliómodell a befektetéseket 60% részvényre (a növekedésért) és 40% kötvényre (a stabilitásért) osztotta. Csúcspontjáig azonban számos változási és finomítási cikluson kellett átmennie. Sajnos a hátrányait már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, amikor 2022-ben a kötvények és a részvények egyszerre estek.

Miért hagyta el a BlackRock a 60/40-es modellt?

A befektetések jelentős része a historikus adatokra és a befektetők, illetve pénzügyi döntéshozók rendelkezésére álló információkra épül. A BlackRock számára 2022 felnyitotta a szemet: kiderült, hogy a 60/40-es portfólió a múlt emlékévé válik, mert különösen ki van téve az alábbiaknak:

• Inflációs sérülékenység: 2022-ben a központi bankok a tartós infláció miatt folyamatosan emelték a kamatokat. Ez nehéz helyzetbe hozta a befektetőket, mivel a kötvények nem nyújtottak védelmet az infláció ellen, a fogyasztói árak pedig 2022–2023-ban átlagosan 6,5%-kal emelkedtek.
• Egyidejű esések: az infláció kétélű fegyvereként a részvények és a kötvények értéke egyaránt soha nem látott mértékben esett. A hagyományos, 60/40-es portfólióval rendelkező befektetők például tehetetlenül nézték, ahogy az S&P 500 index 19%-ot zuhan, a kötvények pedig 13%-ot veszítenek. Ez tovább rontotta a hagyományos diverzifikációba vetett bizalmat.
• Fink nézőpontja: Ezek nyomán arra jutott, hogy a 60/40-es modell túlélte diverzifikációs célját. Mivel a mesterséges intelligencia által hajtott növekedés és a magáninfrastruktúra gyorsan teret nyer, a vagyonkezelőknek új megközelítésre van szükségük.

Lakossági befektetőként, ha megérted, amit a legsikeresebb intézményi befektetők már egy ideje tudnak, olyan előnyhöz jutsz, amellyel a legtöbb átlagos befektető nem rendelkezik – ennek kiváló példája az 50/30/20-as allokációs stratégia.

Nézzük részletesen.

A modern portfóliószerkezet részletei

A mai befektetési környezet árnyaltabb befektetési stratégiát kíván, ahogy azt a BlackRock 50/30/20-as portfóliószerkezete is tükrözi. Az ehhez az allokációhoz tartozó három eszközkategória:

• 50% részvények: Ebbe az eszközkategóriába tartoznak az átalakuló iparágak – például a mesterséges intelligencia, a fejlett gyártás, a tiszta energia – és más, strukturális növekedési előnyt mutató területek részvényei is.
• 30% kötvények: A következő legnagyobb rész az infláció ellen védelmet nyújtó eszközökbe kerül, többek között inflációkövető amerikai állampapírokba (Treasury Inflation-Protected Securities, TIPS), valamint más hagyományos elemekbe a jobb inflációállóság érdekében.
• 20% alternatív befektetések: A maradék magántőkébe, ingatlanba, infrastrukturális projektekbe és más nem hagyományos eszközökbe kerül, amelyek hozama nem a nyilvános piacoktól függ.

Miért fontosabbak az alternatív befektetések, mint valaha?

A BlackRock stratégiájának alternatív befektetések felé történő fordulata nem a véletlen műve. Épp ellenkezőleg: ugyanazt a megközelítést követi, amelyet a vezető intézményi vagyonkezelők, például David Swensen évek óta alkalmaznak.

Jó példa erre, hogy David évente legalább 40%-ot (nem 20%-ot) fordított alternatív befektetésekre a Yale Egyetem alapítványi vagyonában (endowment). Ez évi átlagosan 11,3%-os hozamot eredményezett 20 éven át, 2022-ig, a gazdasági visszaesésektől függetlenül.

Az alternatív allokáció előnyei közé tartozik:

• Inflációálló pénzáramok: olyan ágazatokból, mint a tiszta energia, az infrastruktúra-fejlesztés és az adatközpontok, egyenletes jövedelmet termelhetsz, függetlenül a tőzsdei árfolyamok esésétől.
• Kitettség a magánszektor innovációira: ezek gyors növekedésű ágazatnak számítanak, és a nyilvános piac szereplői nem férnek hozzájuk, csak más mechanizmusokon, például kockázati tőkén keresztül.
• Alacsonyabb korreláció a hagyományos piacokkal, ami bizonyos védelmet nyújt a nyilvános piacok visszaeséseivel szemben.

Számos előnyük ellenére az alternatív befektetések következetesen elérhetetlenek maradtak a lakossági befektetők számára. Lényegében több olyan akadály is van, amelyet a hagyományos magánpiacok gyakran fenntartanak, és amely kizárólagossá teszi őket az intézményi befektetők számára.

Likviditási és hozzáférési akadályok

A magáneszközöket, például ingatlant kínáló hagyományos piacokon a likviditási akadályok az alapok követelményeiben jelennek meg, többek között:

• Megfizethetetlen minimális befektetés: egy alapba való belépés minimuma jellemzően 50 000 és 250 000 USD között mozog, ami automatikusan kizárja a magánbefektetőket.
• Hosszú zárolási időszakok: az alapok szokásos zárolási ideje gyakran 7–10 év, rugalmas kiszállási lehetőség nélkül.
• Bonyolult dokumentáció: rengeteg részlet, apró betűs oldalak és szakkifejezés, amelyeket a jegyzési megállapodás véglegesítésekor figyelembe kell venni – mindez túlságosan nehézkessé teszi a dokumentációs folyamatot.
• Minősítési követelmények: egyes befektetésekben való részvételhez szigorú jövedelmi vagy nettó vagyoni küszöböt kell teljesíteni, ami még magasabbra emeli a belépési korlátot.

Díjstruktúrák és átláthatósági problémák

A lakossági befektetők másik akadálya a díjak és struktúrák átláthatósága, amellyel gyakran azután szembesülnek, hogy a likviditási akadályon már túljutottak.

Gondolj bele: a hagyományos standard díjstruktúra, amely 2% kezelési díjat és további 20% teljesítménydíjat követel, jelentősen csökkenti az alternatív befektetések hozamát. Vesd ezt össze az ETF-befektetések évi 0,03%-os és 0,10%-os díjaival, amelyek mellett a befektető tőkéjének nagyobb része marad meg.

Mindannyian jól ismerjük a széles körben elterjedt szigorú fedezeti követelményeket, a kisvállalkozások magas elutasítási arányát, az átláthatóság hiányát, a magas hitelfelvételi küszöböket, a borsos kamatokat és a rejtett díjakat.

A magánbefektetőket az alternatív portfóliókban való részvételtől visszatartó akadályok valójában csupa lehetőséget rejtenek. Szerencsére egy olyan peer-to-peer vállalati hitelezési platform, mint a Maclear AG, lebontja azokat a strukturális akadályokat, amelyek miatt ezek a befektetők nem férhettek hozzá ugyanazokhoz a portfólióstratégiákhoz, mint a Yale legendás alapítványa.

Az alternatív befektetésekhez való hozzáférés újragondolása

A hozzáférési akadállyal kezdve, a Maclear AG olyan megközelítést dolgozott ki, amely lehetővé teszi a lakossági befektetők számára az alternatív befektetésekhez való hozzáférést. A Maclear nem csupán a belépési küszöböt csökkentette, hanem számos ügyes mechanizmussal fel is turbózta működését:

• A hagyományos befektetési portfólió 2% kezelési és 20% teljesítménydíjat számít fel, ezzel szemben a Maclear AG semmilyen díjat nem számít fel a befektetőknek, kivéve a pénzügyi szolgáltatóik díjait a Maclear platformjára történő befizetéskor vagy onnan történő kivételkor.
• Bónuszok, például 2% ajánlói bónusz, 2% cashback és 2% hűségjutalom.
• Intuitív befektetéskövető irányítópult, amelyen a befektetők átláthatóan és könnyedén nyomon követhetik tranzakcióikat és bevételeiket.
• Hozamkalkulátor, amely segít meghatározni, mekkora hasznot hoz egy adott projektbe történő befektetés.
• Testreszabott kimutatások a tranzakciók teljes részleteivel.

A likviditási aggályok kezelése

A likviditási akadály megoldására a Maclear AG előremutató technológiai megközelítést alkalmazott, amely 17 875 854 USD-t generált, átlagosan 14,9%-os hozam mellett. A különböző, előzetesen átvilágított befektetési poolokon keresztüli megfelelő diverzifikáció révén 4251 befektető dönthette el, mely projektek kombinációjába fektet be.

Larry Fink kiállása az 50/30/20-as allokációs befektetési modell mellett nem olyan új trend, amelyről hosszas elemzéssel kellene eldönteni, hogy valóban működik-e. Őszintén szólva intézményi befektetők sokasága alkalmazta már látványos sikerrel évtizedeken át.

Az egyetlen különbség az, hogy az olyan platformok, mint a Maclear AG, a lakossági befektetők számára is elérhetővé tették, így ők is élvezhetik ugyanazokat az előnyöket, amelyeket a nagybefektetők oly régóta élveznek.

Ha tehát magánbefektetőként túllépnél a mára elavult 60/40-es befektetési allokáción, a Maclear AG gyakorlati megvalósítási eszközöket és oktatási anyagokat kínál ehhez. A 60/40 az előző befektetői generációt szolgálta. Az 50/30/20-as felosztás viszont az új befektetői generációt szolgálja, és a Maclear AG-vel a magánbefektetőket sem tartja vissza semmi.

Olvasd el ezt is:

• P2P magánszemélyeknek nyújtott hitelezés vs. P2P vállalati hitelezés
• 10 alternatív befektetési típus, amelyet érdemes megfontolni
• A peer-to-peer hitelezés kockázatai: mit érdemes elkerülni
• Crowdfunding vs. közösségi hitelezés: mi a különbség?
• Digitális befektetések: mik ezek, és milyen előnyeik vannak